Most nem lehet megúszásra játszani…Befelé kell menni, a kiáltó sikító érzéseket végre nem elfojtani, hanem meghallani. És tenni, cselekedni, bízni…Bátornak kell most leni.
Lépni, mozdulni…és engedni, hogy meghaljon minden, ami nincs megírva a Lélek nagykönyvében.
És emlékezni: születés és halál, mindig kéz a kézben jár.
Ha vársz, megrekedsz. Életed megfagy. Ledermed.
Csak a szív hangja az igaz. Az mutatja most az isteni utat.
Engeded, hogy Te, a benned élő isteni hang írja az utat…?
Vagy hánykolódsz, sodródsz, nem lelve kiutat…?
A világ most egy tükör lehet, minden pont azt tükrözi vissza, amennyire a benned élő tiszta isteni hangot tiszteled. Megmutatja mennyire szeretet önmagad. Mennyire hiszed, bízod, és követed a valódi álmaidat?
Szeretsz vagy félsz? Mindig ez a kérdés…
Szeresd magad, írd újra sorsodat – a Teremtőd áldott útjai várnak.
