Elsőként érkezett a próbára. Mindenkit mosolyogva köszöntött, még a takarítónőhöz is volt néhány kedves szava. Tele van energiával és életkedvvel Demjén Ferenc. Vigyáz rá a teremtő, és már ő is vigyáz magára. Kell is az erő, energia, mert az év végi koncertje ezúttal is telt ház előtt zajlik majd az Arénában.
Egyik barátom, közeledve az év végéhez, mindig a felesége fülébe súgja: Sacikám, a december 30-i születésnapodat Rózsi koncertjén ünnepeljük megint… S így megy ez évről évre. A két ünnep között Sacival együtt sok ezer rajongó várja, hogy Rózsi énekelni kezdjen.
Demjén Ferenc: Ami a születésnapot illeti, én is decemberi vagyok, és már a 76. jön. Sokan kérdezik, megrémiszt-e a szám, az idő múlása, s én mindenkinek azt mondom: köszönöm a sorsnak, hogy ilyen hosszú, tartalmas életet kaptam, de ha lehet, én még előre nézek, nem hátra. Ez még akkor is igaz, ha a december 30-i buli a huszonötödik a sorban. S ha jól tudom, ez rekord, mert nincs másik olyan hazai előadó, aki ennyiszer megtöltötte volna a legnagyobb koncerttermet.
Azért nyugtassuk meg a rajongókat, hogy az idei nagy buli címe csak költői, és nem valamiféle búcsúüzenet: Ezzel még tartozom.
Demjén: Szó sincs erről! Eszemben sincs búcsúzni. Már többször is hangsúlyoztam, és ezt hittel vallom: engem a zene, a zenélés tart életben. S amíg a teremtő engedi, amíg érzek magamban annyi erőt, hogy el tudok tölteni két órát a színpadon, s amíg azt látom, hogy örömet szerzek a közönségnek, addig játszom. A cím csupán egy utalás a koncerten elhangzó dalokra. Természetesen eléneklem a legnagyobb slágereket, de ezúttal megszólalnak majd olyan V’Moto-Rock-számok is, amelyeket ritkábban játszottak a rádiók.
Rá is fér a közönségre, hogy belefeledkezzen a zenébe, és Demjén-dalok által utazzon vissza az időben. Egy olyan korszakba, amely mindenképpen nyugalmasabb és talán kiegyensúlyozottabb volt, mint az, amiben most élünk…
Demjén: Magam is látom, érzékelem és átélem a nehézségeket. Nem könnyű időszak ez senkinek, de a zene alkalmas arra, hogy a segítségével, ha rövid időre is, de elfelejtsük a gondjainkat és kiszakadjunk a mindennapok nehézségeiből. Sajnos, egyébként is panaszkodós nemzet vagyunk, pedig élni kell hittel, és soha nem szabad feladni.
A legjobb terápia 76 esztendősen állni a színpadon, miközben tizenvalahány ezer ember felállva tapsol és ünnepel.
Demjén: Ez így van, de azért én ezen felül is vigyázok magamra. Vigyázok a harmóniára. Jó ideje Dióspusztán élünk a feleségemmel, és az maga a paradicsom. Állatok vesznek körül, négy ló, három szamár, két kutya és két macska. A lovaim már bőven nyugdíjasok, túl a huszonötödik születésnapjukon. Egyébként ez a csodálatos vidéki élet nem azt jelenti, hogy teljesen elvonultunk a világtól. Gyakran fogadunk vendégeket, barátok látogatnak meg egy kis beszélgetésre, és ha valakinek kedve szottyan, még pecázhat is nálunk, mert van egy kis tavunk, benne vidám halakkal. Szoktam is mondani: úgy élünk a feleségemmel, mintha az életünk folyamatos nyaralás lenne.
Ezért is csodálatos, hogy még mindig ilyen munkavágy dolgozik önben. De nem is jó szó ez, inkább szenvedély. Megtehetné, hogy lovagol, paradicsomot ültet, megsimogatja a csacsik fejét, ölébe veszi a macskákat, ám inkább alkot.
Demjén: Csak a lovaim nyugdíjasok, én még nem. A 76 csak egy szám. A világ nem áll le körülöttünk, és nekem, nekünk haladnunk kell vele. Jövőre az Ezzel még tartozom koncerttel turnéra indulunk. Különben már rég nem lovagolok, mert korábban volt két komoly balesetem.
Koncertturnéra indul 2023-ban is, amivel azt üzeni, hogy a rock, az igényes zene soha nem halhat meg, jöhet bármilyen divatirányzat a zenében.
Demjén: Jól mondta, a rockzene, az igazi zene soha nem megy ki a divatból. Nem akarok senkit megbántani, de meglehetősen lehangoló és idegesítő, ahogy ez a rapnek nevezett valami olykor megszólal. Mintha valamilyen novellát hadarnának el az előadók, élvezhetetlen. Nem a zene, hanem a jópofaság, a külcsín, a ruha, a magamutogatás a lényeg. Néha olyan, mintha bohócokat néznénk.
A december 30-i koncerten – sajnos – már nem lehetnek ott a színpadon egyes barátai, kollégái.
Demjén: Ez az én nagy szívfájdalmam. Nem is olyan régen még ott állt mellettem Balázs Fecó, Somló Tomi, Kóbor Mecky. Alighanem épp velem, mellettem léptek utoljára színpadra. Miattuk, nekik is énekelek majd az év utolsó előtti napján. És Sacinak én is boldog születésnapot kívánok egy dallal.